Hát ööö

Mint írtam a tegnap este Nórinál indult jelentkezési lap töltéssel…hát egy kicsit elhúzódott az adatb zh-k miatt…amit így logmein-en keresztül kellett megoldanom, és ez nem könnyítette meg a helyzetet…de amit tudtam megtettem az ügy érdekében. Mint előzőleg megbeszéltük beültünka kolkávba egy sörre, először csak Kornéllal, majd csatlakozott Gabi és Letti majd idővel Viktor is… Hogy ne legyen unalmas az este még kimentünk a kikötőbe, bár igazából nem tudom, hogy milyen indiktatásból…alapvetően egész jó hangulatban telt az idő eleinte, majd észrevettük, hogy kint van kedvenc gyakvezérem…mint az est fénypontja. El is kezdtünk beszélgetni, szorosabbra fűztük kapcsolatunkat, bebizonyítottam neki, hogy az én bivalyom mennyivel jobb mint az ő gösser-e ( )

Alapvetően jó hangulatban telt az este főleg miután már Brigi is részét képezte az egésznek, de valamiért mégis elkezdett zuhanni a hangulatom és elértem a határt amikor a hangulat átcsap a szomorúba… innentől kezdve pedig már nem is nagyon van mit részletezni, ültem és néztem ki az arcomból…majd indulásra adtuk a fejünket és valamikor három után már az ágyban feküdtem, a tudattal, hogy reggel szörnyű lesz felkelni a valstat gyak miatt amit Gabi kötelezővé tett.

Hát a valstat szörnyű volt, de ami utána jött méginkább, hogy a háló programom sikeres legyen a gyak után Kornélékhoz indultam, hogy közös erővel elérjük, hogy meg tudjam védeni a programot, ebből az lett, hogy a knoppix sikeresen megölte a touchpad-on, és következett a reinstall, majd újra, mert az első nem volt elég alapos. Alapvetően még most sem állt teljesen helyre a rendszser, és most valamiért úgy érezem, hogy valami nem okés, néha rakoncátlankodik….

Délutánra még maradt egy prog gyak, hát igazán tartalmas volt, megmutatta a zh megoldását, így persze sokkal okosabbak lettünk, majd közölte, hogy ennyi volt a gyak, és mehetünk. Hát mi ezenk indiktatásból elindultunk a tesco-ba ahol kiéltük gyermeteg vágyainkat a játékosztályon aztán pedig egy másik osztályon is. Hazaérve a terv a gép tökéletes helyreállítása és a háló programot illető tudásom bővítése volt a cél. Hát a gép ugye még nem tökély, a hálóprogról meg ne beszéljünk.

Került némi csavar az estébe. Elmentünk kocsikázni Kornéllal meg Petivel a városba, jó volt élveztem…meg aztán még Kornéléknál kúltúrműsorokkal (mónika show, balázs show a youtube-on ) múlattuk az időt. Hát voltak érdekes emberek, és felmerült, az “És én ezt miért nem nézem” állapot, de ennek ellenére még most sem leszek rendszeres néző, a youtube jobban adja

Nah ennyit mára, még némi netezés aztán elteszem magam holnapra….

Hétfői összefoglaló

Hát ma kezdődött el a nagy szopás…kezdetétt vette az félév végi hajtás…a heti négy zh nagyon fincsi lesz, de ne szaladjunk nagyon előre, még ejtsünk néhány szót a vasárnapról…kicsit kavar volt mert a vonattal együtt a busz menetrend is változott, így majdnem sikerült lekésnem a buszt, a mázlim az volt, hogy az is késett…szóval most már 15 percel korábban indulok, gyarmat egy kész káosz volt mivel megszünt a gyarmat utáni vonal de sebaj. Majd megszokjuk…a vonaton nekiláttam tanulni, de ez kocsordig tartott, mert csatlakozott Ottó aztán meg ugye a lányok…így maradt a tanulás estére.

Beérve neki is láttam…kilencre a végére is értem, de sok értelme nem volt, nem igazán lettem okosabb és mivel a helyzet úgy hozta Kornéllal benéztünk Viktorhoz a koliba egy kis társalgásra meg egy sörre…(Viktor kapott macit, és olyat én is akarok…szóval Viktor pls ) Az este további része kettőig msn majd alvás mert korán kelünk.

Reggel, hát dúrva reggel volt…sokszor ébredtem mire nyolc lett, de legalább az egyik ébresztőm a bursa volt…aztán ugye gyorsan még átolvasni a minőséget majd irány az mfk, ahogy a zh felemelő élmény volt. Voltunk kilencen a tanár mindenkit elültetett az eredetileg elfoglalt helyéről, telefon padra kijelzővel lefelé…pulóverek újját felhúzni…és járkál…kedves. Egy kérdés meglett a kettőből, majd elválik milyen lesz.

ZH után átnéztem az adatb-t alavetően nem lesz gáz sztem, kettőre megint kimentem MFK-ra immár kocsival, Kornél kényelmessé tette utazásom…( THX) gyorsan beirattuk a jegyeiket, informálódtunk a versenyről és most ismét itthon, de már nem sokáig, nemsokára indulok Nórihoz egy kis angol problémamegoldásra, majd még két adatb zh aztán pedig egy kolkáv…. szóval ez a mai terv…holnap pedig folytatódik a tanulás ezerrel :S

Besokalltam

Hát most jött el az a pillanat amikor eléggé esélytelennek érzem a félévem végét…Konkrétan a szombati hazaút eléggé esélytelenné tette az itthoni tanulás lehetőségét, nem is beszélve arról, hogy már előre eltervezett dolgokkal vártak itthon, ezzel is megnehezítve az amúgy sem egyszerű felkészülést. Ettől függetlenül elkezdtem a minőséget átnézni, de hát szinte semmit nem ért eddig…

A vonat és az éjszaka fog sztem rámenni arra, hogy sikerüljön felkészünöm legalább a hétfői zh-ra…meg aztán még esélyesnek érzem az adatb-t mert az azért megy, szóval azért aggódom a legkevésbé, meg aztán azt a fél pontot csak össze sikerült talán szednem valahogy, főleg hogy már am is megvan két plusz pontból…

A hét kérdései, hogy hogyan lesz meg a háló programom, amit ha nem hálózatra kellene megírnom még lehet menne is, de majd Gabi progija alpján megpróbálom összedobni keddre, meg majd próbálom felfogni, bár ha meglesz akk csak tudni fogom talán, hogy mit miért csinál. A másik kérdés pedig a prog. Nem tudom mikor fogok tanulni rá, keddig ugye el leszek a hálóval meg az amúgy is esedékes gyakokkal, de hogy hogy fogok felkészülni egyszerre két prog 2 zh pótlására…nem tom hát érdekes lesz.

Szóval eléggé szar hangulatomban vok…kicsit esélytelennek érzem ezt a hetet, legszívesebben fognám magam és bezárkóznék mindentől és mindenkitől elszigetelve és emészteném magamban az elvesztett kreditek súlyát mérlegelve az ismételt sikertelenség keserű ízével…

Semmittevés

Hát igazából az elmúlt két napot szó szerint a semmit tevés jegyében töltöttem. Klinika után valamikor reggel 11 körül kelhettem, de még ebben sem vagyok biztos, de legalább magamtól, és nem telefonra. Ami azért volt jó legalább, mert így bár aktuálisan nem voltam fáradt, viszont estére annál inkább. A nap első fele leginkább msn-en telt, majd megerőltettem magam és bepakoltam, hogy zh után már ezzel se kelljen foglalkozni, csak buszra fel és irány a lányok.

A zh-ról annyit, hogy úgy zajlott ahogy tervezve lett…eleve semmi esélye nem volt, mivel egy hét fekvés után három zh-ra felkészülni azért nem kivitelezhető, legalábbis általam tuti nem. Így ez halasztásra lett ítélve, jöv hét pénteken ismét nekimegyünk, remélem addigra sikerül felkészülni. Bár ahogy most utána számoltam, csak négy zh-m lesz a héten, élvezni fogom. Nah de visszakanyarodva, még zh után felszaladtam Kornélékhoz, mivel nekem az időmből kitelt, ők meg am is nem sokkal később indultak.

Valamikor öt magasságában értem haza, és bár öt perce nem voltam otthon már csengettek, nagyon örültem neki. Gyorsan letudva, még elpakoltam a gépet aztán irány a hajó utca. Még estére be lett tervezve, hogy megnézzük, még nyitott állapotában is a főteret, hát nem mondanám, hogy sok értelme volt, sétáltunk egyet Nórival. Jah meg persze bevásároltunk a vacsi hozzávalóit.

Hogy milyen lett a vacsi, hát az nagyon nem fejtegetném, életem első, és egyben lehet utolsó rizs főzése volt a tegnapi, hát nagyon szar lett, de legalább a virsli jó volt. Az este további része aktív filmezéssel telt, mivel Nóri még nem látta nekem meg tetszett, ezért megnéztük még egyszer a Never Back Downt, viszont itt utólért a koránkelés, mert majdnem belealudtam, de mire vége lett a filmnek úgy éreztük még a Pathology is belefért, bár ezt már nem néztem végig, és mint végül kiderült Nóri sem, de a vonaton befejeztük.

Klinika záróbuli

Hát a héten alapvetően nem akartam menni bulizni már csak az egészségi állapotomra való tekintettel sem, de ugye erre a hétre lett betervezve Kornél szülinapja ha már a múlt héten mindenki lebetegedett. Hát ez a héten is érdekesen alakult, mert a héten még több beteg lett, mi sem mondanám, hogy tökéletesen helyrejöttünk volna már, így a döntés úgy szólt, hogy két részletben tartjuk meg, bulizunk egyet a héten, jöv héten meg megpróbáljuk valami össznépibb módon is megtartani a neves eseményt.

Biliárdozós

Szerda volt, az az immáron csütörtököt írunk, de ahelyett hogy aludnék, én inkább postot írok, és hogy miért, mert megtehetem, meg mert aktuálisan nem csak én írok, és akkor már csak nem maradok ki a sorból Szóval akkor lássuk mi volt ma…

Hát alapvetően a mai nap a relatív semmitevés jegyében indult, mivel tegnap szerencsére letudtam a felettébb unalmas háló gyakot, de mivel jobb dolgom nem volt, és adódott a lehetőség Tibivel kitaláltuk, hogy kimegyünk a baumaxba, és ő megnézi amit szeretne, én meg ha sikerül akkor megveszem NEKI az ajándékot. Hát mivel nem akartunk sokat sétálni nem a cora busz mellett tettük le voksunkat, de Tibivel hoztuk a formát, így minden buszt lekésve, fél óra alatt kigyalogoltunk a malomparktól a baumaxba…hát nem volt kellemes, viszont egy darab busz nem ment el mellettünk a háromból aminek kellett volna, de mind1…

Sikeres érkezést sikeres keresés követte, Tibi nem mondanám, hogy megkapta amit akart, de én legalább meg tudtam venni amit akartam, így némi nézelődés után elindultunk haza. A hazaút lényegesen könnyebb volt mint az odaút. Nagy nehezen találtunk egy buszmeget, és mázlink volt mert pont jött is egy busz ami még ráadásul jó is volt, a malomparknál pedig pont elértük a 32-t szóval minden király…

Otthon még megírtunk egy fantasztikus angol levelet, mert Tibit felkereste kutyus ügyben egy csávó, nevezzük Lorenzonak, mivel ez a neve, és hát a drágaság nem tud magyarul, viszont Tibi meg nem tud írni angolul…ebből még a mai nap folyamán adódtak problémák, de megoldottunk mindent, így a 21dik században

Délután még volt egy adatb-m ami kivételesen még jobb hangulatban telt mint szokott, Ottó amit poénnak szánt kérdés, miszerint h1n1-em van ténnyé vált, ami Brigit nem mondanám, hogy nagyon megnyugtatta, meg az sem, hogy jobb vagyok angolból mint ő…meg aztán szereztem magamnak még egy plusz pontot a zh-ban, amire most azt mondta, hogy tényleg megadja, nem úgy mint a múltkorit…az az megvan az aláírásom.

Estére már nem volt sok terv, Viktornak bedbni a jani őtmegillető részét, ami azt eredményezte, hogy körbeültünk egy vizipipát, majd mivel Kornél délután feldobta estére úgy döntöttünk elmegyünk biliárdozni. Összeszedtük Gabit, és mivel a pláza ismét zárt elindultunk ismét az imperiálba, ahol most még többen voltak. Nekiláttuk fantasztikus biliárd tudásunkal játszani, és két órát simán eltöltöttünk, még közben ismerősök is jöttek…szóval a hangulat alapvetően nagyon jó volt. Ismétlésért kiált, (Kornél a következő sort nyugodtan ugord át! )  bár mint Gabival megbeszéltük majd csinálunk Kornél nélküli estéket, hogy felhozzuk magunkat Kornél szintjére, mert neki túl jól megy a dolog…

A nap eseménye, hogy Gabit idézzem, az enyém, mert sikerült megszabadulnom a dákótól, egy röpke dobás keretein belül, ami megjegyzem teljesen véletlen volt, csak túl erős voltam

Nah meg indulás után találtunk három lányt a Tisza koli előtt, akikre Kornél annyit mondott, hogy hárnam vannak mint mi, amire mi csak annyit mondtunk Gabival, hogy mi ezt inkább kihagynánk, amit köhögő görcs követett, mert a nevetés mostanában inkább abba fullad, amire a lányok annyit reagálta, hogy h1n1, mi pedig helyeseltünk…

Nah ennyit máról, holnap még plc, ami remélem meg lesz, mert ha nem sok lesz a probléma…péntek prog, de jövő héten is, mert holnap  tuti nem lesz meg…de legalább a karbantartás megvan…

Újra Debben

Egy hét kihagyás után vasárnap ismét visszatértem Debrecenbe, mondhatni megkönnyebbülés volt végre ismét a debreceni levegőt szívni…bár még vissza kell rázódni, mert eléggé ráálltam a korai lefekvésre, de már dolgozom az ügyön. Nem mondom, hogy már tökéletesen meg gyógyultam mert nem, még köhögök, de szerencsére már ez is csillapodik, mondjuk ma lehet hogy gyógyszer hadjáratra indulok, mert a köhögés csillapítóim mind elfogytak, de meglátom, hogy mit alakítok. Dúrva hét elé néztem most, mondjuk a neheze hétfőn le is ment, de ezt már csak a tovább mögött….

“Mennyire jó már nekem…”

Reggel bár nem akartam, fel lettem zavarva az orvoshoz, hátha ez tud valami újat mondani, meg hátha ír valamit….Hát a félelmeim megalapozottak voltak, tudtam, hogy nem kellene fel menni, mert annak nem lesz semmi jó vége. Elég gyorsan be is jutottam a rendelőbe, szerencsére nem voltak sokan előttem, közre adtam a kis papírt amit még az ügyeleten kaptam, a doki megvizsgált, és közölte, hogy immáron ez ténylegesen influenza. Nézzük pozitívan, már gyógyuló félben vagyok….

De amikor az agyam elpukkant….azt mondja a héten ne nagyon menjek vissza, hát mondom így pénteken már tényleg nem igazán terveztem, sőt majd jövő héten jöjjek vissza kontrollra…mondom de ugye nem kedden, mert nekem hétfő két zh…hát azt nem igazán kellene, nem kellene itt fertőzni az embereket…ha nem leszek teljesen lázmentes akkor inkább ne menjek vissza…

Hát mondom ez beteg, még vasárnap sem akar vissza engedni…ez így nem tetszetős, és a hatás kedvéért még mindig marad a fekvés és a sok folyadék, forró tea. Megjegyzem még egy korty  tea és rosszul leszek tőle…lassan négy napja csak teát iszom…elegem van, útálom…

Betegesen

Hát ezt a hetet nem így képzeltem el, már csak azért sem, mert így most esélyem sem nyílik most megszerezni a plc jegyem, de ha szerencsém van akkor legalább megmaradok. De hogy miről is van szó…hétfő estére belázasodtam, aminek nem igzán tulajdonítottam nagy jelentőséget, bevettem egy gyógyszert és lefeküdtem. Gondoltam keddre elmúlik…hát nem múlt el, egyenesen rosszabb lett, olyannyira, hogy délután Gabi elvitt az ügyeleten.

Az ügyeletről meg kell jegyezni, hogy akár meg is hallhatnék tőlük…a recepción a nő nyugisan reszelgette a körmét, majd miután már elég szúrósan néztem, csak megkérdezte, hogy mit szeretnék. Mivel nem igazán törte magát senki, hogy segítsen így bekopogtam és egy jólszituált tetovált csávó közölte, hogy foglaljak helyet. Elszaladt a doktornéniért majd visszatértek…a lakcímmel megint probléma volt, így inkább a lakcímigazolót is odaadtam.

Hogy mi a konkrét betegség nem tudta megmondani, mert a tüdőmben nem hallott semmit, viszont a magas lázam H1N1-re utal, így közölte, hogy ha nem vagyok egyedül az albiban akkor inkább fáradjak haza. A papíromon is már az influenza vírus lett feltüntetve, szóval innentől vigyázzatok, mert akár fertőzhetek is. Hogy legalább a lázammal kezdjünk valamit felajánlott egy injekciót, amit alapvetően elutasítanék, viszont most könyörögtem érte. Nah ez már pozitív rész volt, mert itt már próbálták terelni a figyelmem, poénkodtak, szóval nem igazán viselt meg az injekciót, de mostanra kifejezetten fáj.

Miután hazamentem az albiba nem nagyon maradt választásom, Tibi meg Zoli fogtak bedugtak az ágyba, és mondhatni csak WC-re engedtek ki. Az ágyamban ettem, az ágyamban ittam…szóval voltak saját bejáratú nővérkéim és köszi nekik (kár hogy nem lányok kúrvás nővérkének öltözve, bár valszeg nem tudtam volna aktuálisan mit kezdeni velük ).

Az estét viszonylag rövidre zártam, majd szerdán hétkor kelve elég lassan készülve a kilences vonattal elindultam haza Nóri társaságában…hát dúrva vonat út volt, és a változatosság kedvéért mire hazaértem ismét belázasodtam, de erre valahol számítottam. Azóta ágyban vok, és heverészem, nem mondom, hogy sokkal, de talán mostmár jobban érzem magam, legalábbis most egy rövid ideje már nem ment nagyon 38 fölé a lázam, most már csak a köhégésen kellene valamit változtatni, mert az kriminális…

Reményeim szerint vasárnap visszatérek Debrecenbe, mondjuk nem lesz választásom, mert betegen vagy sem, de mennem kell, mert hétfő ZH, ráadásuul kettő… :S

Ilyen se sokat volt még…

Összegezzük, az alapvetően pozitív, ámbár annál kellemetlenebb hétfőt. Elég korán keltem, hogy felvegyük az indexet és ez meg is történt, gördülékenyebben mind gondolni mertem volna, senki nem volt a TO-n és még az indexem is a helyén volt. Az hogy a TO-s néni, az egyetlen aki sztem emberszámba veszi a hallgatókat nem volt biztos benne, hogy az indexben a képen ténylegesen én vagyok, de lássuk be ezen nem csodálkozom.

Még angol előtt hazaléptem, majd indultam is a lányokhoz, de az angol technikai nehézségek miatt elmaradt, de segítettem Nórinak…majd indulhattam is az MFK-ra, hogy elmagyarázzam a két kollegának, hogy a fúró miért is megy úgy ahogy. Ez meg is történt, nagy pozitívan be is mentünk órára, de meg sem lepődtem mikor közölte, hogy ez így nem jó, mert nem kezeltem a végállásokat, amit pesze akkor azt sem tudtam, hogy micsoda.

Felvilágosítás után megkísérelve az átalakítást eljutottam arra a szinte, hogy inkább kitöröltem az egészet, és kezdtem előlről. Megpelő, de 10 perc alatt összedobtam, egyetlen pici logikai hiba van még benne, amit egyenlőre nem tok mi, de majd idővel, van rá egy hetem. Jah a kedvenc rész, a drága tanárúr közölte, hogy az utolsó heti zh jövő héten lesz. Mondom király, ezt sem tom, hogy így hogy lesz.

Hazafele, egy órával később indultunk, de legalább kaptunk egy ajánlatot egy nemzetközi PLC versenyre. Tudom sokan, szinte senki nem tudja mi az a plc…legyen elég annyi, hogy folyamat automatizálást lehet vele megoldani. Szóval Kornéllal elkezdtük ezt fontolgatni, és csütörtökön ha sikerül beszlünk a tanárral, hogy de akkor mi is legyen.

Hazafele, Tibi csörgött, hogy ő a kikőtúben van asztalt foglalni, és menjek. Pislogtam, de aztán csak beleegyeztem, így atomkockaként beültem a kikötőbe laptoppal, és elkezdtem felytegetni, hogy mégis mi lehet a probléma a kapcsolásomma, de nem lettem okosabb. Az esti program a szerezzük meg a képeket Nóri fényképezőjéről. Nyolcra mentem is a lányokhoz, és a knoppixal meg is oldottam a dolgot. Hát a képek észveszelytőek, sokra már nem is emlékeztem, hogy voltak. De legalább jól kinevettem magam…

A további tervek a kolkávot jelentették, bár én még a lányoktól hazamentem lázat mérni, mert elég szarul voltam, és lásd igazam lett, volt egy gyenge hőemelkedésem, de ez nem szegte a kedvem. Elmentem kolkávba, bár egy picit punnyadt voltam, de jó volt a 7up meg a gyömbér. Erre vonatkozik igazából a cím is, mert azért betegen csak nem fogok elkezdeni sörözni, és a bár a gyömbér tiltott dolog ilyen helyeken, aktuálisan csak ez maradt. Nem tom mikor érhettünk haza, de a lázam nem igazán ment le, sőt…szóval rövidre zártam az estét és egy gyógyszerrel eltettem magam a következő napra.

Így felkelve nem igazán mondanám, hogy sokat javult az egészségem, a lázam nem mondanám hogy lejebb ment, mert nem…szóval csak intéztem egy telefont otthonra, és bár szóltam, hogy nem kell túl reagálni az első reakció az volt, hogy menjek hazafele. Amúgy hihető, biztos fogom magam és elindulok haza, hogy lenne úgy a héten jegyem plc-ből…jó látok rá esély, hogy ma nem megyek sehova, vagyis gyógyszertár, majd táska vásár, de csak gyorsban aztán be az ágyba…